Az 1998-ban bevezetett második, tőkefedezeti alapokra helyezett magánnyugdíj-pénztári pillérre azért volt szükség, mert azt megelőzően a csupán felosztó-kirovó társadalombiztosítás fenntarthatatlanná vált, mindenképpen reformra szorult. 2002-re azonban már egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ebben a formájában a magánnyugdíj-pénztári rendszer sem fenntartható hosszú távon, ugyanis működtetése az államháztartást terhelő, egyre csak duzzadó kiadásokkal jár. A problémát egyik kormány sem kezelte jól.
Ahelyett azonban, hogy valamiféle újratervezést, átalakítást, reformot dolgoztak volna ki, hosszú távra szóló, megnyugtató megoldást kerestek volna az Orbán-kormány tagjai, 2010-ben inkább nekiálltak teljesen bezúzni a rendszert. A módszerekben nem válogattak: zsarolták és folyamatos bizonytalanságban tartották a 3 millió pénztártagot, megvezették őket, saját ígéreteiket nem tartották be, vagy egyszerűen hazudtak, ultimátumokat adtak – amiket aztán később megmásítottak –, a nyugdíjpénztárakat ellenségként, magukat a megmentők szerepében tüntették fel, majd miután így megszerezték a pénzt, azt a rövidebb távú államadósság csökkentésére fordították.
Sem társadalmi, sem szakmai egyeztetésre nem volt hajlandó a kormány. Ellenérvekkel, alternatív javaslatokkal nem foglalkoztak, amit kitaláltak, véghezvitték a parlamenti kétharmados többségük erejével.
Valódi, azaz hosszú távra szóló, előre mutató nyugdíjreform és -stratégia híján – és immár a magánnyugdíj-pénztári vagyon nélkül – a nyugdíjakat nemhogy nem védték meg, de a társadalmi egyenlőtlenségekre, a szegénység terjedésére erősítettek rá.
A kormány 2014-re lényegében ugyanazt a felosztó-kirovó társadalombiztosítási rendszert állította vissza, ami már 1998 előtt is fenntarthatatlan volt, és azóta is ugyanott tartunk, ha nem számítjuk ide azt, hogy a rendszer azóta csak igazságtalanabbá vált.
Ennek a története következik itt az események időrendjében.
Emlékezzünk meg azért a folyamatban kulcsszerepet játszó figurákról külön is, egy rövid felsorolás erejéig:
Balog Zoltán, Matolcsy György, Orbán Viktor, Rogán Antal, Schmitt Pál, Selmeczi Gabriella, Szijjártó Péter, Varga Mihály.
2010. október 13.
Orbán Viktor bejelenti, hogy új, átmeneti válságadókat vetnek ki telekommunikációs cégekre, energiacégekre, kereskedelmi láncokra, valamint hogy felülvizsgálják a nyugdíjrendszert is.
E felülvizsgálat keretében 2010. novembertől 2011. december 31-ig befagyasztják a magánnyugdíjpénztárakba történő befizetéseket, kidolgozzák az állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépés törvényi feltételeit.
Az arányos teherviselésre hivatkozva említi a nagy összegű végkielégítések megadóztatását, az állami vezetők bérplafonját.
forrás: Origo
http://www.origo.hu/itthon/20101013-az-orbankormany-masodik-akcioterverol-beszelt-orban-viktor.html
2010. október 25.
Az Országgyűlés elfogadja a magánnyugdíjpénztárakat érintő törvényeket. Ahogyan azt Orbán Viktor október 13-án megmondta, a következő 14 hónapra felfüggesztik, pontosabban átirányítják a tagok kötelező befizetéseit az állami kasszába. Az elfogadott törvénnyel azonban megszüntetik a magánnyugdíj-pénztári kötelező tagságot, és lehetőséget teremtenek az állami rendszerbe való visszalépésre. Schmitt Pál köztársasági elnök aláírja és kihirdeti a törvényt.
2010. november 24.
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője bejelenti, hogy a kormány elfogadta a magánnyugdíjpénztárakat érintő részletszabályokat is.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elmondja, hogy a szabályok értelmében aki nem lép át a magánkasszából az állami nyugdíjrendszerbe, az a jövőben nem jogosult nyugdíjának az állam által fizetendő részére, míg az állami rendszerbe átlépőknek egyéni számlát és a megtakarítás örökölhetőségét ígéri. A Stabilitás Pénztárszövetség zsarolásnak nevezi a kormány lépéseit.
forrás: Portfolio
http://www.portfolio.hu/gazdasag/viszlat_magannyugdijpenztarak.141913.html
2010. november 25.
Selmeczi Gabriella nyugdíjügyi megbízott bejelenti, hogy a munkáltatói járulékot átnevezik nyugdíjadóra. Így ezek a befizetések az állam számára nem keletkeztetnek ellentételezési kötelezettséget, azaz a magánnyugdíjpénztárakban maradóktól meg lehet vonni az állami nyugdíj kifizetését.
forrás: Origo
http://www.origo.hu/gazdasag/hirek/20101125-munkaltatoi-jarulekbol-nyugdijado-tobb-mint-atnevezes.html
2010. december 9.
Rogán Antal szerint a magánnyugdíj-pénztári vagyon nem az embereké.
Szerinte tévedés azt hinni, hogy a magánnyugdíj-pénztári megtakarítás az saját pénz; az történt, hogy az állami kasszának járó kötelező befizetéseket átirányíthatták a magánkasszába. Azzal érvel a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások elvétele mellett, hogy a magánnyugdíj-pénztári vagyont az államadósság csökkentésére fordítva az emberek terheit lehet csökkenteni.
Elmondja, hogy a nyugdíjrendszer mostantól úgy működik, hogy az egyéni befizetéseket az állam nyilvántartja, 12 évre visszamenőleg is.
forrás: hvg
http://hvg.hu/gazdasag/20101209_rogan_nyugdij/
2010. december 13.
A zárószavazással eldőlt, hogy 2011. január 31-ig nyilatkozatot kell leadniuk azoknak, akik magánnyugdíj-pénztári tagok szeretnének maradni. Nyilatkozat hiányában a magánnyugdíj-pénztári tagviszony március elsejével automatikusan megszűnik.
A Stabilitás Pénztárszövetség eközben soron kívüli eljárást kért az Alkotmánybíróság elnökétől a törvényekkel kapcsolatos beadványok elbírálására.
forrás: Origo
http://www.origo.hu/gazdasag/hirek/20110818-a-magannyugdijpenztarak-allamositasanak-kronologiaja.html
2011. január 12.
A kormány „Egyszerűen, érthetően a nyugdíjrendszer változásairól” címmel (szerző megjelölése nélkül) közzétesz egy tájékoztató anyagot, melyben kifejti, mennyivel jobban jár az, aki átlép az állami társadalombiztosítási rendszerbe, és mennyivel rosszabbul az, aki magánnyugdíj-pénztári tag marad. Többek között az olvasható, hogy aki magánpénztári tag marad, „vállalja, hogy kiszerződik az állami nyugdíjpillérből”, illetve „döntésének megfelelően az öngondoskodással megtakarított nyugdíjra számíthat, állami nyugdíjra nem”.
Az a kitétel is világosan szerepel ebben a dokumentumban, hogy „a magánnyugdíj-pénztári jogviszony fenntartásáról szóló nyilatkozat végleges döntést jelent, annak visszavonására 2011. január 31-ét követően” már nincs lehetőség.
forrás: kormany.hu
http://2010-2014.kormany.hu/hu/gyik/egyszeruen-erthetoen-a-nyugdijrendszer-valtozasairol
A dokumentum letölthető innen is pdf formátumban.
2011. február 2.
A nyilatkozattételi határidő végén, a fenti feltételek ismeretében nem volt meglepő, hogy a pénztártagok 97 százaléka, 3.020.778 fő nem adott le szándéknyilatkozatot, míg összesen 102 ezer magánnyugdíj-pénztári tag nyilatkozott arról, hogy nem kívánja átadni megtakarítását az államnak.
Orbán Viktor ez alkalomból megtartott sajtótájékoztatóján elmondta, „kár olyan benyomást kelteni, hogy ez megváltoztatható lenne”, nem érdemes abban bízni, hogy az Alkotmánybíróság megváltoztatja az új nyugdíjrendszert. Ekkor azt is megígérte, hogy az állam még ebben az évben (2011-ben!) átáll az egyéni számlás nyugdíjrendszerre.
Sőt, mindemellett elismerte a magánpénztárakban maradók bátorságát, és hozzátette, hogy mindenkinek világos legyen: a kormány mindig arra fog törekedni, hogy a közös utat választók jobban járjanak, mint az egyéni utat választók.
forrás: Origo
http://www.origo.hu/gazdasag/hirek/20110818-a-magannyugdijpenztarak-allamositasanak-kronologiaja.html
2011. február 24.
Az Alkotmánybíróság napirendre tűzte (több mint két hónappal a Stabilitás Pénztárszövetség beadványa és két héttel a nyilatkozattételi határidő után) a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos szabályozást, de csak azt vizsgálta, hogy egyáltalán vizsgálhatja-e; érdemi döntés nem született. Orbán Viktornak, úgy tűnik, igaza volt február 2-án: nem érdemes az Alkotmánybíróságban bízni.
A Magyar Helsinki Bizottság az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a magánnyugdíj-pénztári tagok védelme érdekében.
forrás: Origo
http://www.origo.hu/gazdasag/hirek/20110818-a-magannyugdijpenztarak-allamositasanak-kronologiaja.html
2011. február 28.
Az Országgyűlés 296 igen és 58 nem szavazattal fogadta el azt a törvénymódosítást, mellyel - ahogyan azt Selmeczi Gabriella elmondta - a KEHI felhatalmazást kap a magánnyugdíjpénztárak működésének teljes körű, visszamenőleges ellenőrzésére, ehhez pedig a PSZÁF-nek együtt kell működnie, adatokat kell szolgáltatnia, továbbá 2011. december 1. és 2012. március 31. között át kell adnia azokat az adatokat is, amelyek a társadalombiztosítási egyéni számla kialakítása érdekében szükségesek, méghozzá egy még nem meghatározott, a későbbiekben létrehozandó, az egyéni számlák kezeléséért felelős állami szerv részére.
Miután ez a jogszabály 2012. március végére teszi ezt a határidőt, már most elúszni látszik Orbán Viktor erre vonatkozó, alig egy hónappal korábban, február 2-án tett ígérete.
forrás: hvg
http://hvg.hu/gazdasag/20110228_gazdalkodasa_kehi_magannyugdijpenztarak
2011. június 2.
Elindult a magánnyugdíjpénztárakban lévő vagyon átutalása az állami Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére, az átadást június 12-ig kell lebonyolítani. Az állami rendszerbe visszalépő tagok összesen több mint 2800 milliárd forint megtakarítást adnak át, ebből 260 milliárd forint reálhozam kerül kifizetésre.
forrás: Portfolio
http://www.portfolio.hu/gazdasag/elindult_a_nyugdijvagyon_atadasa_ime_a_reszletes_szamok_2.150434.html
2011. június 21.
Orbán Viktor bejelentette, hogy több mint 1340 milliárd forinttal, a GDP 80 százalékát meghaladó mértékről 5 százalékponttal csökkentették az államadósságot. Ez az összeg a magánnyugdíjpénztáraktól átvett vagyon magyar állampapírban lévő része volt; a vagyonátadással, azaz azzal, hogy az állampapír magántulajdonból az állam tulajdonába került, az állam tartozása közgazdasági értelemben megszűnt.
Megismételte egy korábbi kijelentését, miszerint az államadósság nem egy közgazdasági tényező, hanem egy ellenség, amit le kell győzni. „Az ellenséggel szembeni háború első csatáját ma megnyertük, ezzel fontos lépést tett Magyarország a függetlenség felé” – fogalmazott.
Kijelentése ott hibádzik, hogy az így megszűnt államadóssággal együtt lényegében megszűnt létezni a nyugdíjak ugyanakkora összegű fedezete is, tehát a kormány ezzel a lépéssel nem csökkentette az államadósságot, csupán a jelenlegi tartozást egy jövőbenire cserélte, amivel a hosszú távú államháztartási egyensúlynak tett alá. Mivel a jövőbeni nyugdíjak fedezetét, egyfajta tartalékot élt fel, ezzel csak mélyítette azt a problémát, ami már régóta, és az idő haladtával egyre jobban feszíti a magyar nyugdíj-finanszírozást.
forrás: Origo
http://www.origo.hu/gazdasag/hirek/20110621-orban-az-elso-csatat-megnyertuk-a-haboruban.html
2011. július 22.
Selmeczi Gabriella beigazolódottnak látja, hogy a kormány helyesen járt el a nyugdíjvédelmi program elindításával, hiszen az állami rendszerbe visszalépők közül 569.818 volt pénztártag nem kap reálhozamot. „Tehát mondhatjuk azt, hogy 569.818 fő reálhozamát eltőzsdézték” – jelentette ki. „Ha őszinték akarunk lenni, akkor a magánnyugdíjpénztárak messze nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, nem úgy kezelték a rájuk bízott vagyont, ahogy azt a magán-nyugdíjpénztári tagok elvárták.”
forrás: Világgazdaság
http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/selmeczi-569-ezer-ember-realhozamat-eltozsdeztek-353984
2011. szeptember 29.
Ugyan július végén elindult a magánnyugdíj-pénztári reálhozamok kifizetése, szeptember végéig még mindig nem sikerült a Magyar Postának több mint 80 ezer, az állami rendszerbe visszalépett volt magánpénztári tag 2,7 milliárd forintnyi reálhozamát kézbesítenie, jellemzően a tag távolléte, vagy a lakcímnyilvántartás hibái miatt.
November végén az így ki nem fizettet reálhozamok véglegesen az állami kasszába kerülnek.
forrás: hvg
http://hvg.hu/gazdasag/20110926_realhozam_posta_stabilitas
2011. december 23.
Miután a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások állami einstandja az állam szempontjából remekül – és immár kétségkívül visszavonhatatlanul – lezajlott, Matolcsy György korábbi diszkrimináló, jövőbeni hátránnyal fenyegető ötletét – mely szerint a magánpénztárakban maradók „kiszerződnek” a szolidaritáson alapuló közösségből, és nem lesznek állami nyugdíjra jogosultak a 2012-től számított szolgálati idejük után – az Országgyűlés a most elfogadott gazdasági stabilitási törvénnyel eltörölte. A kormánypárti frakciók támogatták, a Jobbik nem, az MSZP és az LMP nem vett részt a szavazáson, inkább szerveztek egy tüntetést.
Újra megnyitották ugyanakkor az állami rendszerbe való átlépés lehetőségét a 102 ezer magánpénztártag előtt, holott korábban azt állították, a visszalépésre nem lesz több lehetőség. Az új határidő 2012 március vége.
Ezzel világossá vált, hogy az állam alaposan átverte azokat, akik e feltételek miatti aggodalmukban nem választották a magánpénztárban maradást.
Egy másik módosítás alapján a magánnyugdíj-pénztári tagok jövedelméből kötelezően levont 10 százalékos járulék – a magánnyugdíj-pénztári tagdíj – továbbra sem kerülhet a magánkasszák egyéni számláira, ezt a rendszeres befizetést is megtartja (elveszi) magának az állam, holott Matolcsy György korábbi ígéretei szerint ezt a moratóriumot csak 2012-ben tartják fenn abból a célból, hogy a költségvetési lyukat betömjék.
forrás: hvg, index
http://hvg.hu/gazdasag/20111222_manyup_visszalepes
http://hvg.hu/gazdasag/20111223_stabilitasi_torveny
http://index.hu/belfold/2011/12/23/orban_diktaturajat_akarjak_megbuktatni/
2011. december 28.
Az Alkotmánybíróság a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosításával kapcsolatban lényegi döntést közel egy év leforgása alatt sem tudott hozni, a folyamatos halasztásoknak, az alkotmánybírói székekben történő személycseréknek, és közben a szivárogtatásoknak köszönhetően a kormány végül december 23-án hamarabb lépett a nyilvánvalóan alapjogokat sértő jogszabályok megváltoztatása érdekében. Az Alkotmánybíróság ebben a helyzetben már csak azt tudta megállapítani, hogy a korábbi beadványok okafogyottá váltak.
forrás: Origo
http://www.origo.hu/gazdasag/hirek/20111228-nem-dontott-az-alkotmanybirosag-utolso-2011-evi-ulesen-az-magannyugdijpenztarak.html
2012. január 5.
Selmeczi Gabriella bejelenti, hogy a KEHI a magánnyugdíjpénztárak működésének vizsgálata során feltárt szabálytalanságok, hűtlen kezelés miatt büntetőfeljelentéseket tesz majd, a pénztárak vagyonkezelési, befektetési döntéseit vizsgálva pedig arra jutottak, hogy jelentős kár van, az elmaradt haszon több milliárd forintra tehető.
Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke azonban csak a sajtóból értesült a vizsgálatok eredményeiről. Akkor fognak tudni érdemben reagálni, ha majd a hivatal jelentését kézhez kapják.
Egyébként a KEHI a nyugdíjpénztári ellenőrzések végrehajtására 240 millió forint pluszforrást kapott.
forrás: hvg
http://hvg.hu/gazdasag/20120105_magannyugdij_penztar_maradas
2012. március 27.
A második körös, az állami felosztó-kirovó rendszerbe történő átlépésről március 31-ig van lehetősége dönteni a 102 ezer pénztártagnak; a kormány ezúttal is igyekszik gondoskodni a negatív ösztönzésről, illetve a pénztártagok bizonytalanságban tartásáról: 2011. december 23-án végleg megszüntették a tagdíjat, ezzel elvágták a pénztárak működési költségeinek fedezéséhez szükséges forrást, a tagok önkéntes alapon nagyobb összegű tagdíj- vagy támogatásbefizetésekre kényszerülhetnek, illetve még mindig nem tisztázták, hogy a pénztártagok az állami nyugdíj 75 vagy 100 százalékára lesznek-e jogosultak (az ekkori állás szerint 75).
A pénztártagok döntéshozatalához támpontot nyújthatott az adatok áttekintése arról, hogy hogyan kezelte eddig az állam a rábízott nyugdíjvagyont. Az összesítés szerint 2011. május 31-i értéken az átlépő tagok 2946 milliárd forintnyi vagyont adtak át az államnak, melyből 1387 milliárd forintnyi magyar állampapír azonnal megsemmisült, mivel ezek a magyar állam tartozását testesítették meg, 216 milliárd forintot pedig visszautaltak a volt pénztártagoknak a reálhozamok kifizetéseként. 2011 végéig az állami Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 459 milliárd forintot befizetett az állam számlájára az államadósság csökkentése céljából. E levonások után a megmaradt vagyonnak 883 milliárd forintot kellett volna érnie.
Ehhez képest 2011. december végén az ÁKK honlapján 199 milliárd forinttal kevesebbet, 684 milliárd forintot közöl a megmaradt vagyon értékeként. Ez a 199 milliárd forint mínusz nem más, mint az állam által elért árfolyamveszteség a megmaradt értékpapírokon (részvényeken és befektetési jegyeken). Az állam vesztesége azonban nem korlátozódik a pénztártagok veszteségére, hanem szétterül minden magyar állampolgárra – a nyugdíjvagyon állami „eltőzsdézésének” következményét mindenki viseli.
A mostani helyzetben a pénztártagok dilemmája nem az, hogy ki kezelje a megtakarításukat (az állami rendszerben az egyéni számlák létrehozásával kapcsolatban azóta sem történt semmi), hanem hogy miben bíznak jobban: abban, hogy az eddig felhalmozott vagyonuk és annak hozamai majd megfelelő fedezetet nyújtanak, vagy az állami nyugdíjfolyósításban, aminek a fedezetéül a mindenkori járulékfizetők aktuális befizetései fognak szolgálni.
forrás: hvg
http://hvg.hu/gazdasag/20120326_magannyugdijpenztarak_allam_vagyonkezeles
http://hvg.hu/gazdasag/20120327_magannyugdijpenztar_kisokos
2012. július 30.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Világgazdaság kérdéseire válaszolva kifejtette, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlya biztosított – tulajdonképp minden a legnagyobb rendben van –, a kormány nem tervez további változtatást a nyugdíjrendszerben. Letett tehát a kormány az egyéni számlák létrehozásáról. Második pofon azoknak, akik hittek a kormánynak.
forrás: Világgazdaság, hvg
http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/nem-lesz-nyugdijreform-az-egyeni-szamlak-tervenek-is-vege-381579
http://hvg.hu/gazdasag/20120730_nyugdijreform_nem_lesz
Tóta W. Árpád erről szóló véleménycikke a hvg oldalán: A felcsinált ország
2012. augusztus 24.
A társadalombiztosításba március végén, a második felvonásban visszalépett 25 ezer fő mintegy 30 milliárd forintot adott át az államnak. Az ő magánnyugdíj-pénztári jogviszonyuk csak május végével szűnt meg.
További visszalépések várhatók, ugyanis a hat végelszámolás alatt álló magánpénztárnál sok olyan tag van, aki nem jelezte, melyik pénztárhoz kéri transzferálni a vagyonát. Ilyen nyilatkozat hiányában a tagok automatikusan az állami rendszerbe kerülnek át.
A talpon maradt nyolc pénztárból három működési veszteséggel zárta 2012 második negyedévét, fúziók, megszűnések vannak kilátásban.
forrás: az én pénzem
http://www.azenpenzem.hu/cikkek/gyult-a-penztari-adomany/835/
2013. január 21.
A magánnyugdíjpénztárak hozamairól szóló adatok szerint 2012-ben a leggyengébben teljesítő pénztárnál is több mint 11 százalékos vagyongyarapodást lehetett elérni.
Mindeközben a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról annyit tudni, hogy 172 milliárd forintot fordítottak az államadósság csökkentésére, és az eredetileg átvett vagyonnak már csak a hatoda van meg.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a válaszközleményében terel és ködösít, azt hangsúlyozzák: az állami nyugdíjrendszert választók a nyugdíj 100 százalékára jogosultak. „Ez a nyugdíj biztos és értékálló, szemben az állami nyugdíjnál kisebb és abszolút bizonytalan magánnyugdíj-pénztári pénzzel”; továbbá, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap vagyonának alakulásáról az ÁKK honlapján lehet tájékozódni. Két dolgot nem említenek: egyrészt azt, hogy a magánnyugdíjpénztárak körüli bizonytalanságot épp a kormány generálja, másrészt, hogy az ÁKK honlapján az utolsó vonatkozó adat 2012. októberi, és azóta már az sem elérhető.
forrás: hvg
http://hvg.hu/gazdasag/20130121_Nagyon_is_megerte_magannyugdijpenztarban
2013. március 4.
Matolcsy György távozik a Nemzetgazdasági Minisztérium éléről, hogy elfoglalja az MNB elnöki posztját, az ő helyét pedig Varga Mihály veszi át.
forrás: Portfolio (hírarchívum)
http://www.portfolio.hu/gazdasag/london_matolcsy_kinevezese_figyelemremelto_kivetel.180806.html
Mindeközben
Hogy hogyan nyerhette meg 2014-ben a Fidesz-KDNP a választásokat újra kétharmados többséggel, annak ellenére, hogy csak ebben az egy ügyben majd’ hárommillió embert vert át?
Egyrészt az egyszerű, az emberi félelmekre alapozó, és azokat erősítő propangandájuk már akkor is működött, narratívájuk az általuk kívánt irányba terelte sok ember gondolkodását. Másrészt viszont időközben kiépítettek maguknak egy új választási rendszert – szintén a kétharmados erejükkel, minden társadalmi, politikai egyeztetést mellőzve –, amelyben saját maguknak kedveztek.
Ugyanezt aztán továbbpörgetve, illetve azóta is csak ugyanazon témák körül forogva, 2018-ban ismét kétharmadot szereztek.
E sztorit lásd a blog előző bejegyzésében: Az országgyűlés választások rendszere Magyarországon
2014. november 22.
A Nemzetgazdasági Minisztérium törvényjavaslata végelszámolásra kötelezne minden olyan magánnyugdíjpénztárt, ahol a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám 70 százaléka alá csökken. A kormány ezzel egy látszólag teljesíthetetlen kritériumot támaszt a magánpénztárakkal szemben, lassú halálra ítéli őket. Jelenleg 4 magánpénztár 61 ezer tag 200 milliárdos vagyonát kezeli, és már most is csak adományokból, tagi működési hozzájárulásokból képesek fedezni működési költségeiket. A megszűnő pénztárak tagjai átkérhetik magukat egy másik pénztárhoz, különben automatikusan az állami rendszerbe kerülnek a vagyonukkal együtt.
A javaslat más változásokat is – a pénztárak részére enyhítést – tartalmaz: a tagdíjból levonható működési költség mértékét 0,9 százalékról 2,5 százalékra emelik, illetve tagdíjfizetés hiányában a tag felhalmozott vagyonából levonhatja a pénztár a tagra eső költséghányadot, továbbá a nyugdíj kifizetését is módosítja a javaslat annyiban, hogy lehetővé tenné a járadék folyosítását nyugdíjba lépéskor.
A benyújtott javaslat rendelkezik a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap megszüntetéséről is: nem maradt benne egy forint sem; nem lesz egyéni számla. A kormány megszegte a saját, négy évvel korábban tett ígéreteit.
forrás: az én pénzem, nyugdijbiztositas.com
http://www.azenpenzem.hu/cikkek/itt-a-vegitelet-a-magannyugdijpenztaraknak/2189/
http://nyugdijbiztositas.com/magannyugdijpenztar-megszuntetes-2015-itt-vannak-a-friss-infok/
2014. november 24.
Varga Mihály úgy nyilatkozott a friss törvényjavaslatról, illetve a magánnyugdíjpénztárak esetleges bezárásáról, mintha épp a tagokat féltené a pénztáraktól: „meg kell akadályozni, hogy a magánnyugdíjpénztárak feléljék a nyugdíjasok pénzét”.
A valóság a miniszter szavaival ellentétben az, hogy habár az év első kilenc hónapjában a pénztárak 141 millió forint működési veszteséget halmoztak fel, eközben a tagok vagyonát 15 milliárd forinttal gyarapították. Varga Mihály még így: akik tisztességesen fizetik a tagdíjat, „arra számítanak, hogy a magánnyugdíjpénztártól majd járadékuk lesz, de nem lesz, mert a többi tag nem fizeti a tagdíjat és így ez egy álnyugdíjpénztár, mert a tagdíjakból csak a saját működését finanszírozza, azaz feléli a tagdíjat”.
Ezzel a törvényjavaslattal a kormány tulajdonképp – meglehetősen álságos módon – a játékelméletet gyakoroltatja a tagokkal, a nyilatkozattal azt sugallja a miniszter, hogy a többi tag úgysem fog fizetni, ezért be fog dőlni az egész pénztár. Ha ez bekövetkezik, ők mossák kezüket, nem az ő felelősségük, a tagok nemfizetése miatt szűnik meg a pénztár, nem azért, mert az állam becsukta őket. Egyúttal a pénztárakat állítja be tulajdonképp törvénysértőnek (a tagdíjakat törvény szerint nem élhetik fel). Varga Mihály nyilatkozata megmutatja, hogy a kormány egyszerre gátlástalanul pofátlan és hazug.
forrás: Portfolio, az én pénzem
http://www.portfolio.hu/gazdasag/nyugdijrendszer/varga_a_nyugdijpenztarakrol_be_is_szanthatnak_a_rendszert.4.206913.html
http://www.azenpenzem.hu/cikkek/meglepo-adatok-a-nyugdijpenzrol/2195/
2014. december 16.
Az Országgyűlés elfogadta a 2015. évi költségvetést, azon belül a magánnyugdíjpénztárakat érintő szabálymódosításokat és a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap megszüntetését – ezzel részükről lezárták a 3000 milliárd forintot elnyelő történetet.
forrás: az én pénzem
http://www.azenpenzem.hu/cikkek/nyugdijpenz-mar-bevegeztetett/2237/
2015. április 24.
Az érvényben lévő jogszabályok, előírások alapján a nyugdíjszolgáltatásra jogosulttá váló magánpénztári tagnak nemigen akad más választása, mint hogy visszalépjen az állami társadalombiztosítási rendszerbe, mert a nyugdíjszolgáltatás nyújtásához a négy megmaradt nyugdíjpénztárnak egyszerűen nincs elegendő forrása a jogszabály által előírt tartalék megképzéséhez, a biztosítók pedig nem tudják annyira alacsony áron adni a járadékszolgáltatásukat, amennyit ez a kicsire zsugorított magánpénztári piac ki tudna fizetni. Így gyakorlatilag azok a pénztártagok, akik elérik a nyugdíjkorhatárt, máshogyan nem jutnak hozzá a megtakarításukhoz.
forrás: NyugdíjGuru
https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/milyen-nyugdija-lesz-a-magannyugdijpenztari-tagnak
https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/a-magannyugdij-utvesztojeben-szakertoi-valaszaim-a-meglepetes-hetilap-kerdeseire
2015. május 4.
A magánnyugdíj-pénztári tagok rácáfoltak a kormány várakozására: mind a négy fennmaradt pénztár tagjainak legalább 70 százaléka fizetett tagdíjat.
forrás: az én pénzem
http://www.azenpenzem.hu/cikkek/mind-a-negy-magannyugdijpenztar-megmenekult/2495/
2016. április 1.
Hogy mekkora bajok vannak a nyugdíjrendszerrel, azt jól mutatják a NYOSZ által Békés megyében végzett felmérés eredményei: a nyugdíjasok fele a létminimum alatt él, egyes kistérségekben pedig kétharmaduk súlyos anyagi gondokkal küzd.
A korábbi kutatások hiánya, a jelenleg rendelkezésre álló statisztikák elégtelensége elárulja, hogy a kormányzatnak nincs is megfelelő információja a nyugdíjasok valódi helyzetéről, így képtelenség is megalapozott, átgondolt, jövőbe mutató döntéseket hozni – már ha a szándék megvolna rá. A politika azonban rendszerint csak választási kampányok során gondol a nyugdíjasokra, utána hamar elfeledkezik róluk. A NYOSZ szerint is a legtisztább megoldás az egyéni nyugdíjszámla vezetése volna.
forrás: index
http://index.hu/belfold/2016/04/01/mielott_utcara_mennenek_a_nyugdijasok_is_meg_megkerdezik_oket/
2016. május 31.
Az Alkotmánybíróság 4 évnyi gondolkodási idő után semmisítette meg a Schiffer András, Szél Bernadett és Scheiring Gábor által 2011-ben benyújtott népszavazási kérdésének korábbi hitelesítését („Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2011. január 1-ig jogszerűen megszerzett nyugdíjjogosultságot az Országgyűlés ne vonja el?”), ezért az visszakerült új eljárás lefolytatására az NVB-hez, ami pedig most elutasította a kérdés hitelesítését, mondván, az költségvetési törvényt érint.
forrás: index
http://index.hu/belfold/2016/05/31/ot_ev_utan_eppen_most_utasitottak_el_schiffer_andras_nepszavazasi_kerdeset/
...és napjainkban
Jelenleg (e cikk írásakor) nagyjából ott tartunk, ahol 2015-ben: a jogszabályi környezet már ugyan lehetővé teszi a magánnyugdíjpénztáraknak a járadékszolgáltatás nyújtását, de rendkívül megnehezíti. A megszabott feltételek szerint vagy olyan fedezetet kell képezniük a pénztáraknak, amit kis méretükből adódóan nem tudnak kigazdálkodni, ráadásul felesleges célra, mert kockázat nem kapcsolódik hozzá, vagy a járadékszolgáltatást egy biztosítótól kellene megvásárolniuk, de ugyanezen jogszabály által előírt típusú biztosítási termék nem létezik Magyarországon.
„Az Állampolgári Jogok Biztosának Hivatala 2015 áprilisában befejezett jelentésében is a törvényi helyzet tisztázására kérte fel a Magyar Nemzeti Bankot.”
A négy fennmaradt magánnyugdíjpénztár közül egyelőre csak a legnagyobb tudott úgy dönteni, hogy az előírt tartalékot megképzi, és saját maga szolgáltatja a járadékfizetést: a Horizont Magánnyugdíjpénztár 2017. augusztus 16-án kapta meg az MNB engedélyét. Ehhez a tagok vagyonából a jogszabálynak megfelelően működési költséget vonhat el.
Az is felmerül persze, hogy valójában a rendszer fenntartható, és „felelőtlenség riogatni azzal, hogy úgysem lesz nyugdíj”, azonban valószínűleg az még károsabb, ha úgy teszünk, mintha minden rendben volna.
Ráadásul e pillanatban még a fene sem tudja, mit fog a kormány kavarni az önkéntes pénztárak körül, de ha arra kerül a sor, jó lenne, ha a fentiekre emlékeznének a pénztártagok.
forrás: napi.hu, az én pénzem
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ezt_meri_tenni_a_nyugdijasokkal_a_politika_amirol_sokan_hallgatnak.645595.html
http://azenpenzem.hu/cikkek/magannyugdij-szeptembertol-mar-lesz-jaradek/4301/
Budapest Magánnyugdíjpénztár, Horizont Magánnyugdíjpénztár, MKB Nyugdíjpénztár, Szövetség Nyugdíjpénztár
https://www.budapestbank.hu/common/letoltes/lakossag/nyugdijpenztar/mnyp/mnyp_jaradekos_osszefoglalo.pdf
https://horizontmagannyugdijpenztar.hu/aktualitasok/sajtokozlemeny
http://www.mkbnyp.hu/dl/media/penztar/mkbnyp_alapszabaly.pdf
https://www.szovetsegnyp.hu/
